Fizetésemelés e-mail átverés

A fizetésemelésről szóló e-mailek kivizsgálása során a kiberbiztonsági szakértők az adathalász taktika részeként azonosították azokat, amelyeket óvatosan kell kezelni, és nem bízni benne. Ezeket az adathalász e-maileket úgy tervezték, hogy megcélozzák a címzettek e-mail-fiókjának bejelentkezési adatait. Az a taktika, amellyel a felhasználókat megtévesztik, hogy felfedjék ezeket az érzékeny információkat, egy koholt dokumentumot tartalmaznak, amelyet úgy tűnik, hogy az emberi erőforrások osztálya küldött, és azt állítja, hogy fizetésemelést jelentenek be. Az e-mail azonban egy trükk, amelynek célja, hogy rávegye a címzetteket, hogy ürügyből adják meg bejelentkezési adataikat. Kulcsfontosságú, hogy a felhasználók éberek legyenek, és tartózkodjanak az ilyen megtévesztő e-mailekkel való interakciótól, hogy megóvják személyes és érzékeny adataikat attól, hogy rossz kezekbe kerüljenek.

A fizetésemelési e-mailes átverés fontos felhasználói adatok kompromisszumához vezethet

A „2024. I. negyedévi jóváhagyott fizetésemelés” tárgyú spam e-mailek megtévesztő üzenetek, amelyek a címzett HR-menedzsere emlékeztetőnek tűnnek. Ezek az e-mailek hamisan állítják, hogy fizetésemeléssel kapcsolatos dokumentumot küldtek el. Megkérik a címzettet, hogy nézze át a csatolt fájlt, írja alá az elfogadás jelzésére, majd nyújtson be egy példányt felettesének.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az e-mailek teljes mértékben hamisak, és nem állnak kapcsolatban a címzett HR osztályával vagy bármely más jogos szervezettel.

Ezeket a hamis e-maileket arra tervezték, hogy rávegyék a címzetteket egy adathalász oldalra, ahol meg kell adniuk e-mail bejelentkezési adataikat. Az ezen az adathalász webhelyen megadott információkat, beleértve a jelszavakat is, rögzítjük és elküldjük a csalóknak. Ennek a taktikának az áldozatává válás következményei túlmutatnak az e-mail fiókhoz való hozzáférés elvesztésén; a feltört e-mailek érzékeny adatokat tartalmazhatnak, és gyakran használják más fiókokhoz vagy platformokhoz való hozzáférésre.

Tekintettel az ezekben a spam e-mailekben használt csábításra, valószínű, hogy a megcélzott fiókok munkával kapcsolatos e-mailek. Az ilyen fiókok feltörése olyan kritikus üzleti információkhoz juthat, mint például a pénzügyi adatok, az alkalmazottak adatai, valamint az ügyfél/ügyfél adatai. A kiberbűnözők kifejezetten a munkahelyi e-maileket célozzák meg, mivel ezek átjáróként szolgálhatnak a vállalati hálózatokba való behatoláshoz.

Az e-mail-lopással kapcsolatos további kockázatok közé tartozik az, hogy a számítógépes bûnözõk különféle platformokon (pl. e-mailek, közösségi média, üzenetküldõ alkalmazások) feltételezik a fióktulajdonos személyazonosságát, hogy kölcsönöket vagy adományokat kérjenek, taktikákat terjesztenek vagy rosszindulatú programokat terjesztenek.

Továbbá tegyük fel, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos számlák (pl. online banki szolgáltatások, e-kereskedelmi platformok, digitális pénztárcák) veszélybe kerülnek. Ebben az esetben a támadók csalárd tranzakciókat vagy jogosulatlan vásárlásokat hajthatnak végre, ami jelentős pénzügyi kockázatot jelent a számlatulajdonos számára. Ezért kulcsfontosságú, hogy ébernek maradjon az ilyen adathalász kísérletekkel szemben, és tartózkodjon a bizalmas információk felfedésétől vagy a kéretlen e-mailekben található gyanús linkekre való kattintástól.

Legyen különösen óvatos, amikor váratlan e-mailekkel foglalkozik

A csalás és az adathalász e-mailek felismerése kulcsfontosságú a kiberfenyegetésekkel szembeni védekezéshez. Íme a legfontosabb mutatók, amelyek segítenek azonosítani ezeket a csaló e-maileket:

• Ellenőrizze a feladó e-mail címét : Nézze meg alaposan a feladó e-mail címét. A csalók gyakran használnak olyan e-mail címeket, amelyek hasonlítanak a legális címekre, de apró különbségek vannak (pl. @gmaill.com a @gmail.com helyett). Legyen óvatos az ismeretlen vagy kétes domainről érkező e-mailekkel.
• Vizsgálja meg a tartalmat és a hangnemet : Az adathalász e-mailek gyakran tartalmaznak sürgető nyelvezetet vagy fenyegetéseket, hogy pánikot keltsenek (pl. „Fiókját felfüggesztjük, ha nem cselekszünk most!”). Legyen szkeptikus az olyan e-mailekkel kapcsolatban, amelyek azonnali intézkedést kérnek vagy bizalmas információkat.
• Helyesírási és nyelvtani hibák keresése : A csalással kapcsolatos e-mailek gyakran tartalmaznak helyesírási hibákat, nyelvtani hibákat vagy kínos nyelvhasználatot. A jó hírű szervezetektől származó jogszerű kommunikáció általában jól megírt és hibamentes.
• Hivatkozások és URL-ek ellenőrzése : Vigye az egeret a linkekre (kattintás nélkül) az URL előnézetéhez. Ellenőrizze, hogy az URL egyezik-e a feltételezett feladó hivatalos webhelyével. Legyen óvatos a rövidített URL-ekkel vagy az olyan URL-ekkel, amelyek nem egyeznek az állítólagos feladóval.
• Legyen óvatos a mellékletekkel : Kerülje az ismeretlen feladóktól vagy váratlan forrásokból származó e-mail mellékletek megnyitását. A rosszindulatú mellékletek olyan vírusokat vagy rosszindulatú programokat tartalmazhatnak, amelyek célja az eszköz feltörése.
• Személyes adatokra vonatkozó kérések ellenőrzése : A törvényes szervezetek ritkán kérnek érzékeny információkat (pl. jelszavakat, hitelkártyaadatokat) e-mailben. Legyen gyanakodva az ilyen információkat kérő e-mailekkel kapcsolatban, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy megbízható forrásból származnak.
• Ellenőrzés közvetlenül a feladóval : Ha nem biztos az e-mail hitelességében, vegye fel közvetlenül a kapcsolatot a feltételezett feladóval egy ismert és megbízható kommunikációs módszer segítségével (pl. telefonhívás vagy hivatalos webhely). Ne használja a gyanús e-mailben megadott elérhetőségeket.
• Bízzon ösztöneiben : Ha egy e-mail túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, vagy gyanút kelt, bízzon az ösztöneiben, és legyen óvatos. Jobb félni, mint megijedni, ha személyes adatainak védelméről és digitális biztonságáról van szó.

Ha éber marad és alkalmazza ezeket a gyakorlatokat, az adathalász taktikák és más online csalási sémák elkerülhetők. Rendszeresen tájékoztassa magát és kollégáit ezekről a taktikákról, hogy megerősítse védekezését a kiberfenyegetésekkel szemben.